Útakadály - Cser-Zi ÁC. 3-0
2009.01.19. 09:09
Újra egy régi - de nem mondhatnám, hogy kedves - ismerős csapattal hozott össze minket a sors(olás). A Cserzi-vel, ha jól emlékszem már a kezdetek óta össze-öszekötjük a bajszunkat, Kannibál tanár úr pedig számos csapattaguk életkorával is naprakész információval rendelkezik :) Mostani összecsapásunk előtt kicsit megcsappant támadósorunk, ám középpályásaink gólerősségében bízva indultunk az ütközetbe.
Kezdők:
Csoki - Gábor - Igor - Attila - Csabi - Karesz
Mivel sérüléseink Nigit és engem is a kispadra kényszerítettek, így az oldalvonal mellől figyeltük, ahogyan az első percekben, hogy Nigitől idézzek: "Nyomunk ám b*meg, ezt írd bele az összefoglalóba!" - Hát beleírom :) Kétségtelenül már az első percektől odaszögeztük a sárgákat a kapujuk elé, egymást követték az offenzívák, gyakran 9-10 méternél tologattuk a lasztit a védelmük előtt. Külön szembeötlő volt, hogy Attila és Csabi milyen jól érzik egymást a pályán, sok pontos körömpasszal, ember mögé pörgetéssel oktatták az ellent. További dícséretet érdemelnek hátvédeink is, akik - talán a múlt heti fiaskó konzekvenciájaként - rendszeresen segítették a támadást felfutásaikkal.
A Cserzinek nem sok taktikája volt, egy-egy támadásuk többnyire a hatalmas, de gyakran pontatlan kapuskidobásokra épült, mely rendszerint már a labdaátvételkor elhalt a támadók lábán. Így már az első percekben olyan érzésem volt, hogy nem egy kategória a két csapat; magabiztos, megnyugtató játékunkra ötlettelen, kétségbeesett és egyénieskedő focival próbált válaszolni ellenfelünk hasztalanul. A mi hatékonyságunkkal persze semmi gond nem volt, és a pressziós játék meg is hozta gyümölcsét. Egy jobb oldali akciót követően - ha jól rémlik - Igor gyömöszölte a labdát Attila elé, aki a védők láberdejében valahogy kikaparta magának a gesztenyét, és csak ő tudja hogyan, de okosan lőtt, vagy inkább gurította ki a bal alsó sarkot. (1-0)
A Cserzi ellen általában jó ómen a vezető gól, mert hátrányban eszetlen módon kezdenek kitámadni, amire mi rendszerint góllal tudunk válaszolni. Most sem történt ez másképp, bár egy helyzetük azért nekik is adódott, egy bal oldali támadásuk végén Teethy lövése csattant a keresztlécen, de tegyük hozzá, hogy a támadónak semmi választása nem volt, kapusunk remekül zárta a szögeket, így csak annyi hely maradt, amennyi a kapufa eltalálásához szükséges :) A kitámadó sárgák ellen, hamar összehoztuk a másodikat: egy rossz bedobás után Attila elé került a bőr, aki remek pörgetéssel tálalt a leshatárról beinduló Hubi elé, a csatár megszelídítette a lasztit, majd tolt még egyet rajta, végül higgadtan lőtte ki a kimozduló kapus mellett a kapu jobb oldalát. (2-0).
Megnyugtató előnnyel fordultunk a második etapra, borítékolható győzelem elé néztünk, annál inkább, mert ellenfelünk leginkább azzal volt elfoglalva, hogy egymással ordibáljon, továbbá kardinális problémaként érintette őket, hogy TótPista miért nem jön le a pályáról. Ennek ellenére a 2. félidő elején egy kicsit zavarodottan játszottunk, melynek fő okát én abban látom, hogy egyszerre ült Attila és Csabi, így viszont három védővel játszottunk egyszerre megszűntetve ezzel a saját középpályás játékunkat.
Hál' Istennek, de sokkal inkább az ismét bombabiztos G-nek és Igornak, nomeg a parádézó kapusunknak, eme zavarodottságunkat nem tudta kihasználni a Cserzi, gyakorlatilag minden támadásuk STOP táblát kapott, hol a védelem kávédarálójában, hol a magabiztos kapusunk kesztyűjében sorra haltak el támadási kísérleteik, melyek azért gyakoriak voltak a meccs ezen szakaszában, de Csoki bravúrjai ismét magabiztossá tették csapatunkat. Egy kicsit megnyugodtunk, összekaptuk magunkat, és persze nem hagyhattuk, hogy ifjú szurkolótáborunk gól nélkül maradjon, így Attila kislánya tátott szájjal figyelhette, amint apuci bolondította meg Csabival karöltve a komplett védelmet, egy csiki-csuki játék végén pedig közelről rámolta be csapatunk harmadik gólját. (3-0) (Ha ezen múlik, akkor ezután Attilának kötelezővé tesszük, hogy családostól járjon meccsekre :) )
Magabiztos győzelmet arattunk, mely egy percig sem forgott veszélyben. Grautla mindenkinek. És persze megvan az első CleanSheet is.
Meccs embere: Attila - 2gól, 1 gólpasssz
(külön kiemelném Gábor és Igor hatékony, támadást segítő előrefutásait is! )
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tyetyo 2009.01.19. 09:42:38
Gabrielt 2009.01.19. 12:22:15
ilyesa19 2009.01.19. 19:18:11
ilyesa19 2009.01.19. 21:51:17
Nigi 2009.01.19. 22:29:46
Egyébként nem mindig beszélek ilyen csúnyán!
:-)
Plesike 2009.01.19. 23:10:55
PistolPete 2009.01.20. 09:12:37
És welcome Nigi!
PistolPete 2009.01.20. 09:14:44
tomi_bak (törölt) 2009.02.02. 13:26:18
Yonderboi 2009.02.08. 12:37:46
Nigi 2009.02.09. 23:14:20
Téli hadjárat – 2.csata
Bauinvest - Útakadály
5-2
Két hetes pihenő után folytatódott a hadjárat!
Az emberkészleteinket feltöltöttük, győzelembe vetett hitünket megerősítettük, elszántságunkat megszilárdítottuk!
A mérkőzésre vasárnap délután 13.45-kor került sor.
Kezdőcsapatunk: Csoki-Nigi, G.-Attila-Ádám, Tomi
Cserék: Karesz, Attila’s Vater
Hiányzók: Huba-sérülés miatt
Igor-családi okok
Zalán-kétoldali labdaundor
Csabi-játékengedélye nem érkezett meg időben a szervezőbizottsághoz, ezért az ellenfél megvétózta szereplését. Természetesen ők is látták a Matador ellen nyújtott remek teljesítményét, ezért jogos volt a félelmük! Mindenesetre köszönjük, hogy végigizgulta a mérkőzést és kitartóan biztatta a csapatunkat a kispadról.
A mérkőzés:
A „Jó ebédhez szól a nóta…” és a vasárnap délutáni elmaradt szieszta nyomai ellenfelünkön látszódott inkább a mérkőzés elején. Nem sikerültek Dézsi „bőrös” cselei, Dencs nem tudott félpályánál közelebb kerülni, hogy bravúros lábtechnikájával (amelyre már a Broadway-en is felfigyeltek…) a kapunkba juttassa a bőrt, Pepe enerváltan játszott. Közben az Attila-Tomi-Ádám (nem annyira tragikus) triász között a háromszögelés nagyszerűen működött, remek akciókat vezettek, melyekbe néha G. is belépett, miközben hátul Nigi biztosított. Csatáraink rendre labdát szereztek a támadó harmadban és pontos passzjátékkal helyzeteket alakítottak ki. Az első gólt mégis hátvédünk szerezte:G. egy jobb oldali (rendezői bal oldal) szögletet követően védhetetlenül bombázott a rövid felső kapufára, ahonnan a gólvonalon túlra pattant a játékszer. Elementáris erejű lövésénél az ellenfél kapusa még a kezét sem tudta felemelni… (0-1)
A játék képe alapvetően ezután sem változott. Az Útakadály játékára a rövid, pontos passzok, az ellenfél letámadása, kemény, de sportszerű védekezés volt jellemző. A Bauinvest még nem ocsúdott fel a bekapott gól utáni meglepetésből és érdemi játékot nem produkált. Éppen ezért volt meglepő, hogy Pepe a kapunk előtt megkapott labdával nem befelé-a kapu irányába (a gólszerzés reményében), hanem kifelé cselezett és ezzel becsapta Nigit, aki így ütemet vesztett és nem érhetett oda a hatoson belül keresztbe lőtt passzra, amelyre már sajnos volt érkező játékosuk. (1-1)